[KHEVENHÜLLER, Ludwig,Andreas: Hadi exercitium ...

Fordította: Kováts János

Kategória:   régi könyvek, egyéb könyvritkaságok

... ELADVA!

Hádi exercitium vagy-is Gyalog Regementek Gyakorlási Mel Kewenhiller Fö Generalis alkotmánnyábul Magyar-Tiszt-Uraimék kedvéért Nyelvünkre fordittatott: Ugy némel Mathematica Observatiókkal meg-világosittatott Nemes-Hazájjának javát kivánó KOVÁTS JÁNOS Mathematicus által.

Posonban (1746). Nyomtattatott és találtatik Royer Maradékinál. 1 sztl.lev, 104 l. Kötetet nyitó és záró két dísz-fametszettel. Korabeli kissé foltos félbőr kötésben. Az első előzék kitépve. Két (sztl, ill.103.) lap szöveghiány nélkül enyhén sérült, kis papírhiánnyal. A 9-28. oldalig csökkenő és megszűnő mértékű tintafolt - a szöveg olvasható alatta. Az első kötéstábla verzóján a kötet egykori tanulmányozója által (?) készített nagyon kedves "illusztráció".
A könyv gyakorlati és elméleti tudnivalókat közöl többek között a flintával, vagy-is puskával való fogásokról, a rövid dárda használatáról, a tábor rendezéséről és rendjéről, az ütközetről és a sánc-csatáról, a hadi törvényekről, a hadi esküről, ... stb. Az utolsó két levélen az eskü szövege németül és tótul is olvasható.
A kötet a felsorolt apró hibákkal együtt jó állapotú és igen ritka.

Ludwig Andreas Khevenhüller osztrák marsall, Aschelberg-Frankenburg grófja (1683.november 30-1744. január 26) eredetileg frankföldi nemes családból származott.Először a spanyol örökösödési háborúban szolgált. A péterwardeini és belgrádi csatákban jelentős kitüntetést kapott, 1723-ban lovassági vezérőrnagy. Több csatában volt ezek után parancsnok. 1734-ben a lengyel örökösödési háború következett. Jelen volt a pármai csatában, ahol Mercy gróf, az osztrák parancsnok meghalt, ami után a hadsereg főparancsnokságát töltötte be. 1737-ben marsallá nevezték ki. Legfőbb hőstette a török háborúban volt, ahol utat tört magának egy nagy fölényben álló török hadseregben. Legzseniálisabb munkáját az osztrák örökösödési háborúban végezte. A dunai hadsereg főparancsnokaként néhány napos gyors menetelés és ütközet alatt 1742 januárjában kiűzte Ausztriából a francia és bajor megszállókat és Dél-Bajorországot is lerohanta, Münchent elfoglalta. Ezt a területet később fel kellett adnia, de a következő hadjáratban ismét visszahódította Dél Bajorországot. Később az osztrákok Rajnától való visszavonulását irányította méltó szakértelemmel.
Bécsbe visszatérve Mária Terézia Aranygyapjas renddel tüntette ki a marsallt.